a diplomához vezető út

egy kicsit rögös volt. Elvileg egy éve csinálom a diplomát, gyakorlatilag egy hónap alatt lezavartam. A programozásnak igazából november végén estem neki, december közepére már működött a cucc, csak az volt a para, hogy december 19 volt az írott anyag leadási határideje, amiből még egy betű sem született :) De sebaj, Péterke ügyes gyerek, és munkában írogatta a dolgot. Kaptam haladékot is, január első hete. Ezzel csak az volt a baj, hogy akkorra volt kitűzve két záróvizsgám is, na sebaj. Egész idő alatt egyszer mentem el társasági életet élni, december 23-án, az eredményt olvashattátok :) December 30-án elküldtem a tanárnak egy majdnem végleges verziót és elkezdtem tanulni záróvizsgákra. Azaz úgy gondoltam, hogy még egy elő szilveszter belefér, ami olyan jól sikerült, hogy, mint utóbb kiderült, a feléről lemaradtam emlékezetkiesés és alvás miatt. Aztán jött egy szilveszter, alapból full másnaposan kellett Bpestre vezetnem, majd persze hogy eltévedtem Zoliékhoz vezető úton, kb csigavonalban közelítettem meg a lakását, ezért kis alvásra sem maradt időm. Szilveszter végül jól sikerült, de vagy négy napot igénybe vett, amíg teljesen kipihentem magam. Tanulás ebből kifolyólag elég nehézkesen pörgött, sőt, egy kis csavart is vittem a dolgokba, hiszen a 6 és 7-i vizsgáimat felcseréltem, és hétfő éjfélkor vettem észre, hogy másnap reggel nem az lesz, mint amire tanulok. Nem baj, szerencsére már tanulgattam korábban ezt is, meg anno vizsgára is nagyon jól felkészültem, szóval reggelre vágtam mindent. Gondoltam már nem állhat semmi az utamba, erre amikor zuhanyozni és borotválkozni akartam reggel, nem volt víz. Amikorra előkészítettem az ásványvizet, hogy most tisztálkodom, megjött a víz. Ezek után már azt vártam, hogy a villamos kisiklik, vagy hasonlók, de szerencsére minden rendben ment. Vizsgán a tanár kiment 15 percre a szobából, akár ki is puskázhattam volna mindent, de szerencsére erre nem volt szükség, kaptam is egy ötöst. Go haza, alvás, felkel, tanulás folytat, kávé főz, tanulás egész éjjel, vizsgára be, itt már nem egyedül, hanem hárman voltunk. Az első vizsgázó kb semmit sem tudott, egy CMOS inverteren kívül nem tudott mást felrajzolni, ami azért ezen a szakirányon kicsit durva, de a tanár adott neki egy hármast, hogy nem érdemli meg, de ez van. Na mondom, én tuti ötöst kapok ebből is, mert a tételem nagyon jól vágom. Második gyerek kimegy, elég faszán tud mindent, kérdésekre válaszolgat, tanár mondja neki, hogy hát ez hármas. Néz mindenki, kellemetlen csend, de elfogadja dolgot. Ekkor egy kicsit elbizonytalanodtam az ötösömben. Kimegyek én is, elmondom hiba nélkül a tételem, feltett kérdésekre kis gondolkodás után jól válaszolok. Erre a tanár mondja, hogy hát, az első gyerek nem érdemelte meg a hármast, de maga, maga igen. Kicsit lefagytam, aztán elfogadtam, hogy ez van. Igazából kérhettem volna egy nem megérdemelt négyest, mert ez így k*rvára igazságtalan volt. Na mindegy, két zv letudva, nekiesek a diploma javításának, levélváltások a tanárral, szabi kivesz, egyetemen szenvedés, sok-sok írás még és elkészült a mű hétfő estére (jan 19). A védés és az utolsó záróvizsga 23-án volt. Záróvizsgát egy kicsit lazán vettem, hiszen utolsó nap kezdtem rá tanulni, melóban sajnos most dolgozni is kellett, nem tudtam ott ezzel foglalkozni, szörnyű. Persze a prezentációt és a diploma kivonatot is ezen az estén írtam meg, nem is aludtam sokat, Imivel reggel még majdnem összefutottam a nappaliban... Szóval volt kb 2 óra alvás, és a zuhanyzóban majdnem elszédülés után kicsit sajnáltam, hogy még elmentem előző nap edzésre is, lehet több erőt kellett volna hagynom. Nem baj, egyetemre be, bírálatot még pont megkapom, kérdést nem tett fel a bíráló, prezentációt egyszer előadtam magamnak, örültem hogy hű de ügyes vagyok, aztán be védésre. Mindenki mosolygós, kedves, akár egy délutáni teázáson Angliában, prezentáció jól sikerül, záróvizsga kérdés egyszerű, szépen elmondom, rákérdeznek valamire, azt csak félig tudtam, kimegyek, visszahívnak, és gratulálnak a Mérnök Úrnak :) Védés ötös, utolsó zv 4, diploma összességében 4. Azért fura érzés, hogy nem kell a diplomát írnom, egy év alatt úgy hozzászoktam... :)