All right, Stockholm!

Hogy tovább bővítsem a Csapszi által elkezdett late-summer úti beszámolók sorát, röviden mesélek arról, hogy milyen volt Stockholmban.
Na persze nem erre vagy éppen erre gondolok. Absolut másfajta úton voltunk egy kollégával, ugyanis szóltak nekünk, mint az IEEE egyik diáktagozatának, hogy van ez a bizonyos IEEE R8 and IEEE IAS Chapter Chairs Conference, Chapter Leadership Workshop and Seminar on Wind Technologies. Itt egyrészt (idén immáron sokadszor) elmondhattuk, hogy mekkora fasza diákszervezet vagyunk, példaként is állítva minket Európa többi országa elé. Másrészt - és az én szempontomból ez lényegesebb - meghívott előadóként szerepeltem a szemináriumon, egy kellemes 30 perces előadással.
Igazából ez a része nem túl szokatlan.
Az már inkább, hogy a Hilton hotel adta a szállásunkat - és legfőképp az étkezésünket. Aki ismer, az tudja, hogy rajongók az ennivaló dolgokért, méginkább ha azok jók. Na itt jók voltak. 6 főétkezésből legalább 5 alkalommal ehettem friss lazacot valamilyen formában. Persze csak ha nem máshoz volt kedvem, amire szintén volt lehetőség. Uzsonnára visszaköszöntek az IKEA-style svéd csokitorták, a fő különbséget a csokoládé mennyisége jelentette. Kb a Berni által tavaly felszolgált csokifagylalthoz tudom hasonlítani - egyszóval faszántos. Egy alkalommal a házigazda svédek - nem meglepő módon - svédasztallal leptek meg minket, melyen tényleg minden megtalálható amire vágyhat az ember. Leszámítva az alkoholt, már amennyiben a 2,1%-os sört nem tekintjük annak. (Azt pedig nyilván nem tekintjük annak.)
Úgyhogy esténként felkerestem kiváló zenész cimborámat, Dánielt, aki jelenleg Stockholmban múlatja idejét Erasmus keretében. Ő szolgáltatta az 5% feletti és ízes sört, én pedig a jófajta magyar Unicumot. Egyikből sem maradt a második este végére. Asszem. :)
Persze kultúrára is volt igény, úgyhogy ismét remek fotókat készítettem, valamint gyalog bejártam Djurgardennek azon részét is, ahol tavaly idő hiányában nem voltunk. Meg kell hagyni, napsütésben még szebb egy város ez.

Brájton + London

Amíg a többiek az USÁban nyaraltak, a beszédtechnológiával foglalkozóknak folytatódott idén is az Interspeech konferenciasorozat, ezúttal egy angol üdülőváros, Brgihton volt a helyszíne. A saját poszteres előadásomat a konf első napján megtartottam, ideális mértékű érdeklődő mellett, mint az alábbi kép mutatja:


Utána pedig következhetett a lazább program :) A nyitó fogadás a helyi múzeumban volt, ami a nem túl jó szervezés miatt tömegnyomorrá és pincérüldözéssé fajult (képzeljetek el ~800 éhes embert, amikor mindössze 10 pincér szaladgál 1-1 tálca kajával). A diákfogadás már tűrhetőbbre sikerült, bár az meg túl hamar bezárt. Szerencsére a hét során sikerült sok időt eltöltenünk a helyi strandon, így egy fürdés is belefért az amúgy meglehetősen hűvös tengerben. A konferencia zárásaként pedig megtekintettük a Hét Nővérkét, ami bizony csodaszép hely.


A fárasztó konferencia utáni pihenésként átugrottam Londonba, ahol Berni és egy barátnője már várt rám, szóval hármasban töltöttük el a hétvégét, a város felfedezésével. Láttuk a szokásos dolgokat (Big Ben, mókusok a St. James parkban, British Museum, Tower Bridge, double decker teteje, 9 és 3/4. vágány a King's Cross-on, Notting Hill, Science Museum, Buckingham palota őrségváltás, Hyde Park, ...), és kevésbé szokásosakat is (pl. csiga a szobában). Szóval 4 nap alatt ha nem is fért bele minden, de azért kaptunk egy kis ízelítőt London forgatagából. Csak azt sajnálom, hogy a csapolt sörük olyan drága!