2009. április 23., csütörtök

Sándor Bilicz állapota - kutatok

én: te figye má
hogy kell "kutatni"?
Sándor: na
leulsz egy szekre
én: az megvan
Sándor: nezel ki az ablakon
én: az is megy
Sándor: kozben gondolkozol
ha eszedbe jut vmi, leirod :)
ennyi :)
én: örülök hogy tőled tanulhatok :)
Sándor: orulok, h tudtam segiteni

2009. április 22., szerda

Szétcsúszva is jó nekem...

CSillagtúra előnye ugye az, hogy találkozik az ember a régi haverokkal, friss levegőn van, esetleg megold néhány kreatív vagy kevésbé kreatív feladatot, és persze mindehhez ipari mennyiségű szeszt iszik. Na, szóval idén is volt csillagtúra :)
6 fős lelkes csapatunk (Gabi, Imi, FicPet, Bandi, Bilicz Sanyi és jómagam) megbeszélte hogy találkozik a Moszkva téren 8:20-kor. Természetesen csak Gabi ért oda :) A 8:45-ös indulási időpontot az első állomáson ennek megfelelően le is késtük, ahogy azt kell. Aztán persze szép lassan kiderült, hogy ez azért nem volt gond, mert mi voltunk a nap során az elsőnek indított csapat... Ergo mi keltettünk mindenkit, és persze mi vertük fel az erdőt is zajából.
A túrafeladatokról csak címszavakban: mivel a túra filingje a YouTube-ra volt idén kalibrálva, ezért majdnem minden állomáson valami TeCső legendát kellett megidézni vagy reprodukálni. Első állomáson Dark Véder (Gabi) és Véderné (Imi) cyberszex előadása volt a legjobb szerintem, igazi űrerotika :) Második helyen lufikkal kellett volna szexelni (mármint azoknak egymással), de mi inkább bemutattuk, hogy hogyan szülnek a lufik, illetve szétdurrantottuk az összeset. Destrukció. Következő állomáson volt asszem amikor Charlie the unicorn szöveget énekeltem különböző metal stílusokban, illetve valami Szomszédok részt adtak elő Bandiék. Persze eddigre már bebasztak a vasutasok is rendesen, ezt pedig tudattuk is mindenkivel. Utána jött asszem a jelek szerint kihagyhatatlan feladat: milyen piákat kevertünk össze. Idén sikerült megnehezíteni a dolgunkat :) Bezzeg a két láma rendező még a full moont sem tudta kisakkozni... Ekkor ért minket utól egy másik csapat, akikhez még kapcsolódik sztorink. Illetve szintén ekkor prezentáltunk egy internacionális hívást, Verát felébresztve és jól elszórakoztatva (a mi szemszögünkből legalábbis :) ) Egy kedves szakkolis hölgy is felismert, úgyhogy az eddigre elfogyott full moont tudtuk részben pótolni borral :) KÖvetkező állomáson szerintem nem adtunk be semmit, ellenben feltűnt, hogy az említett csapat egyik tagjánál egy jó 60-70 centis (lomtalanítás utáni) plüssnyúl van. Természetesen megpróbáltuk elsajátítani :) Természetesen nem ment, a srác még túl éber volt. Uccsó állomáson már előre örültek, hogy jön Bilicz Sanyi, úgyhogy fel is kérték, hogy az akadálypályás feladatot csinálja meg. Asszem itt tarháltunk a rendezőktől sört is, megmondva, hogy ha át akar menni labor 2-n akkor jobban teszi ha ad :)
Aztán kiértünk a Nagyrétre, kb 12 felé. Sehol senki, ellenben mi már igen szomjasak voltunk. Rendező bezzeg közölte, hogy a pénztárgép (igen, túrán blokkal adnak piát...) még nem működik, várjunk. Lefoglaltunk egy padot, félmeztelenül kifeküdtünk. Aztán lett pia, egy rekesz sörrel indítottunk. Egy fontos eseményt hozott ez: talán Bandi ismerte fel először, hogy a sörrel is lehet a pezsgőhöz hasonlóan locsolni. Na, ennek örömét többször bemutattuk a nagyérdeműnek a délután folyamán. Sanyi is megismerte általam, hogy milyen ha a sörödre rávágnak egy másikkal :) Szép lassan szállingóztak közben a csapatok, megjött a nyulas banda is. Óvatlan pillanatban letették a nyulat felügyelet nélkül. Peti szeme felcsillant, és azt suttogta: ott a nyúúúúl. Elloptuk, rohantunk a nagyvilágba bele, utánunk meg az üldözök. Az eredmény egy lightos NFL party lett, akkora bodicsekket kaptam hogy még mindig fáj a hátam :) Aztán a nyúlnak leszakadt egy füle, és elkezdett hullani belőle a szivacs meg minden... Szegény pára. TAlán ekkor lehetett, hogy Sanyi elment célba lőni. Nyert egy 89-es gyártmányú NDK-s srága-piros vizipisztolyt (szánalomból ugye, mert nem talált el semmit :) ), ami kb 4 percig bírta a mi kezünkben, majd beadta a kulcsot. HOsszabb ideig nem történt semmi, élvezkedtünk, hogy ki hányadszor borítja fel a másikat a paddal együtt és hasonlók. Aztán végre jött a koncert, valami elég gyér banda volt, de hát ide ez is jó. Össznép állapotát jelzi, hogy a kint lévő 2-300 emberből jó ha 15-20 volt a színpad előtt, ennek kb a felét mi tettük ki... Ekkor csapódott egy sárga pólós bitch is, aki annyira be volt állva, hogy nem tudott az arckifejezésénk változtatni 2 órán keresztül, ellenben állandóan táncba akart hívni minket. Ráadásul a végén még a pólóm is nála maradt, ehh :) KOncertnek vége, na végre jöttek az egyéb dalok, és qpaindulók. Utóbbiak ugye azért jók, mert sokan éneklik, van hangulat, stb stb. Lehet elmúltak ezek az idők. Requpica-Hullócsillag (örök kedvenc) alatt én 4-5 emberre emlékszem. Sanyi, Peti, Imi, random arc és én. Amint együtt üvöltjük, hogy "Szétcsúszva is jó nekem, mert nem érdekelnek a se..fejek" illetve "mikor a Margit hídról repül le a vasszék, minden vágyad hogy valamit ba... szét" :) További lényeges esemény volt, hogy egyik laboros hallgatóm meghívott minket 3-4 sörre hogy ellenőrző mérésen ne szivassam meg, de hiába mondtam neki hogy nem garantált hogy hozzám kerül...
Ezután elindultunk valami más helyszín felé? Vagy csak ránkesteledett? Erre nem emlékszem, de volt kaja másodszor is, meg SzőkeNiki projekt, illetve kb itt hagytuk el a zászlót meg a demizsont valamerre :) Hazaérkezés vegyesen sikerült. Aki jó irányba indult el, az a Moszkván keresztül 11 felé otthon volt, aki nem, az Nagykovácsin keresztül volt otthon olyan 2 felé :)
Mégy egy lényeges gondolat, kis érzelmi töltetnek: többekkel is beszéltük, hogy ez az évi 1-2 túra meg kell hogy maradjon. Mert jó a társaság, mert ez a banda így banda, nem random arcokkal feltöltve ésatöbbi ésatöbbi. Idén is odacsaptunk, ősszel is lehet majd. Közben meg szervezni a saját mókákat :)