Gondoltam nehogy már az október bejegyzés nélkül múljon el... Még a végén az derülne ki, hogy akik itthon maradtak, azok fergetegesen unalmas életet élnek.
Történt hogy 2003-ban hazánkba látogatott a ZZ Top. Anno még nem voltam megrögzött híve a zenekarnak, ezért nem mentem el. Átkoztam is magam emiatt felettébb, és bíztam benne, hogy megérik még egy ilyen koncert időpontját.
Aztán idén betöltötték a 60. évet (persze csak egyéni szinten, a zenekar még "pusztán" 40 körül jár), és jött a hír, hogy koncert Budapesten! Éreztem hogy ott a helyem :)
Ott is volt a helyem, Sportaréna küzdőtér. Kicsit szomorú hogy nem nagyon kellett megküzdeni senkivel a helyekért, szerintem félház sem volt. Annál szélesebb mosolyt csalt az ember arcára a tökéletes hangzás (az inkriminált helyszínen hallottam már rémes koncertet is, rendszeresek a kontakthibás tápok/dobmikrofonok...), a bitang jó színpadkép, és az a merő profizmus, amit a koncert nyújtott.
Személyes kedvenc pillanat: a gitáros megfordítja a gitárt, aminek a hátulján egy matrica áll: BEER - így lehet kenyérre kenni a közönséget, álljon mégha az 40-50 éves rockerekből is zömében.
Egy nálam ismertebb úr beszámolója
Commencement 2014
9 éve
