USA

Egy rövidke élménybeszámoló a tengerentúli túrámról, aminek éppen csak
vége lett, és aminek során konferenciáztam Ohioban, meglátogattam
Szilvási kollégát Tennesseeben, majd Örsöt Californiában.

Szóval Ferihegy 2 -- Amszterdam -- Detroit -- Dayton útvonalon át
eljutottam a konferenciára, Amerika általam látott részének talán
legunalmasabb városába :) Itt töltöttem 3 napot, lényegében alig
elhagyva a szálloda épületét.
Konferencia után megjött a Sanyi kocsival, szállásfoglalás, majd
könnyed vacsi egy meki "drive thru"-ban (ilyen szó létezik! :)). Némi
keresés után megtaláltuk Dayton mulató negyedét is, ami egy 3 kocsmát
tartalmazó utcából állt. Másnap repülőmúzeum -- helyiek megkérdezése
után kiderült, hogy Daytonban ezen kívül tényleg semmi látnivaló
nincsen. Ne menjen senki Daytonba. Ha jóindulatú szeretnék lenni, azt
mondanám, a város tágas -- de inkább maradjunk annál, hogy kietlen.

Laza ötórás autókázással eljutottunk Nashvillebe, Sanyi jelenlegi
otthonába. Az út megrázó élménye volt, hogy a Subwayben önállóan nem
tudtam volna megértetni magam, és fordítva, mikor bejött egy helyi
redneck, csak egy böfögés szerű hangot hallatott, mégis, olyan
szendvicset kapott, amilyet "kért" :) Nashvilleben sok magyarral
találkoztam, voltam a Sanyi egyetemén, horgásztunk pisztrángra
gumiruhában, grilleztünk, söröztünk, vagy csak egész egyszerűen
üldögéltünk a közeli lakópark medencéjében. Voltunk a helyi piacon,
láttam a nashville-i pantheont (az athéni "hiteles" mása, némileg
tájidegen elemként egy parkban, aranyozott "Entrance" felirattal).

Pár napos nashville-i tartózkodás után átrepültem Californiába,
denveri átszállással San Franciscoban landoltam. Itt az Örs felvett a
méregzöld Mercuryjával (3 literes motor, és legalább 2 tonna,
fotelszerű ülésekkel, automata váltóval, kormányoszlopi váltókarral --
akárcsak a filmeken :)) Örs Sunnyvaleben lakik, SF-től kb. 40 km-re. A
"Bay Area" igen kellemes környék, bár hűvösebb, mint gondoltam. Volt
itt minden: gokart, bikinibár, sörözés, ebéd sztriptízbárban délben,
San Jose-i kirándulás, Santa Cruz beach, vendéglistás klub San
Franciscoban, meg persze McDonalds, Burger King, Jack in the box,
Taco bell és hasonlók :) Megnéztük a Stanford egyetemet, utaztunk
SF-ban villamoson, buszon meg persze cable caron. A Mercury az akadozó
alapjárat ellenére is helyt állt SF meredek utcáin, bár nekem szerzett
néhány kellemetlen pillanatot :)

Összességében szép volt, jó volt, de nem mindenhol éreztem jól magam.
Az ujjlenyomat vétel, a fénykép és a gyanakodó tekintet a határon,
majd a nagy kegyes beengedés után a daytoni US Air Force múzeumban
furán éreztem magam. Nem tetszett, hogy gúnyt űztek a Trabantból, és
közvetve a Berlini Falból is. Hogy a világtérképet befestették pirosra
és kékre. Hogy Amerika "szerencsére" megnyerte a háborút (ez egy
múzeumi feliratban volt). A japán turisták mosolyogva fotózkodtak a
bevetett atombombák másolatainál, és a kis videóból azt is
megtudhatták, hogy az adott helyzetben az atomtámadás a lehető legjobb
megoldás volt -- voltaképpen másik opció nem is létezett. Utána vége
is lett a háborúnak, azóta mindenki boldog. A kiállítás végén vehettem
volna "Proud to be American" hűtőmágnest, de én inkább a helikopter
alakú süteményszaggatóra szavaztam :) Sok autó hátulján díszeleg az
"Obama 2008" felirat, sőt, a piac tele volt az elnököt ábrázoló
képekkel, fali és asztali változatban is.

A hazaút vicces volt: San Francisco -- Cleveland -- Dayton -- Detroit
-- Amszterdam -- Ferihegy, majdnem két nap alatt, 1-7 órás átszállási
időkkel. Még nem tértem teljesen magamhoz azóta sem :)

Illusztráció a fentiekhez:
http://picasaweb.google.com/Bilicz.Sandor/USA2009OHTNCA#

A most készülőknek jó utat, biztosan jó lesz, kíváncsi leszek majd az
élményekre.

Van egy alig használt, AT&T sim-kártyám, kb. 25 dollárral töltve
-- 4000 HUF-ért elvihető, érdeklődni magánban :)